Nelliéknél

Hétfőn ebéd után indultunk vissza Pestre és most volt olyan szerencsénk, hogy sem eltévedés, sem hiszti nem volt, és még aludt is a kocsiban. Miután hazaértünk volt egy kis időnk, apa elment dolgozni, mi pedig elmentünk meglátogatni a Nellit. Liza már az úton azt magyarázta, ha odaérünk megöleli a Nellit és ad neki puszit. Mire odaértünk az elhatározásból nem lett semmi. A két lányzó jól elvolt mint mindig. Azért a lányom okozott egy kis meglepetést. Eddig ha "összezörrentek" Nellivel mindig sírva fakadt és nem csinált semmit, most viszont nem hagyta magát. És azt sem hogy Nelli bitorolja a saját játékait, szinte sajátjaként kezelte némelyiket Liza. A nagy sláger a konyha, a hercegnők és a kastély volt. Még az is előfordult, hogy Liza több mint 5 percig teljesen önnálóan és egyedül eljátszott. Ettől ledöbbentem mert ilyet még sosem láttam tőle, semmit nem szokott egyedül csinálni, mindig kell hogy valaki játszon vele. Örülök neki, hogy ilyen jóban vannak, mert mással nem igazán szokott eljátszani.