Az elmúlt napokhoz képest ma kelt fel a legjobb állapotban Liza, ezért úgy döntöttem nem hagyom úszni a mai színház jegyünket, és elviszem a Toda előadásra, amit már régebben megbeszéltünk a Nelliékkel. A délelött várakozáson felüli volt, 1-2* köhögött és egész jól érezte magát, persze a szemén látszott, hogy nem tökéletes. Az előadás után beültünk egy Mekibe, és amíg én a Renivel beszélgettem a lányok jól elvoltak. Ahogy hazaértünk rögtön elkezdett szakadni az eső, és ezzel egyidőben Liza megint rosszabbul lett. Láz, köhögés és étvágytalanság. Szinte egész délután feküdt és pihent. Most már úgy gondolom nem várok tovább holnap csak leviszem az orvoshoz. Remélem nem lesz épp tünetmentes amikor megyünk.
A hétvégi felemás egészségi állapota ellenére hétfőn bevittem a bölcsibe, mert interjúra kellett mennem napközben és nem tudtam hová tenni a lányzót. Szerencsére sem láza, sem más baja nem volt, így nyugodt szívvel hagytam ott. Az interjúm jól sikerült, és kedden egy oktatással egybekötött utolsó körre bekellett mennem. Ez egy fél napos elfoglatságot jelentett, és a nap sikeresen zárult. Felvettek és jövő héten csütörtökön kell kezdenem. Vagyis csak kéne, mert most még nem tudom mi lesz belőle, tegnap reggel ugyanis már nem lehetett beadni Lizust a bölcsibe, mert nagyon köhögött és ismét lázas lett. Estére megint javult az állapota a köhögésnek és a láznak nyoma sem volt. Igazán nem értem mi van vele egyik percben olyan, mint akinek semmi baja sincs, a másikban pedig alig van magánál olyan beteg. És nem napról napra, hanem óráról órára képes ilyen drasztikusan megváltozni az állapota.
Vasárnap délelött már úgy tünt semmi ok nincs az aggódalomra Lizus nem (lesz) beteg, így délután bevágodtunk a kocsiba és kimentünk a Hajógyári szigetre sétálni és kihasználni a hatalmas csúszdákat. Emlékeimben még az a kép élt, hogy a gyerekszigeten teljesen oda volt ezekért a csúszdákért. Na de most nem igazán tetszett neki, egyiken sem mert lecsúszni, csak a bébiknek valón. Azt viszont nagyon élvezte. Szerettem volna ha egy kicsit tudunk sétálni is, de nem nagyon volt partner benne. Egy darabig élvezte a rohangászást a szabadban, de hamar megunta és iszonyú hisztis lett, így hazamentünk. Amúgy sem terveztem hosszúra a kiruccanást, a jó idő ellenére sem, mert féltem, hogy újra belázasodik. Nem is tévedtem mire hazaértünk megint lázas lett.
Mostanában kicsit elhavazódtam, így elmaradt a 2,5 éves összegzés. Ezt most pótolom.
A 10.07-én mért adatok szerint Liza 12,5 kg és 96cm!!! A ruha mérete elég széles skálán mozog hála az össze-vissza méretezésnek, van 1104-es és 86-os ruhája is, és persze mindkettő egyaránt jó rá. :) A fej és melkas körfogata pedig egyaránt 49cm!!!
A számszerű tények után kis elemzés milyen is a mostani Alizbaba, aki már nem is baba. A régen ráragasztott hisztihercegnő címnek egyre inkább megfelel. Ha nem is hercegnő, de iszonyat hisztis, dacos és erőszakos. Igazi csakazért is ellenszegülök típus. Persze ezek mellett imádnivaló, eleven, egész nap be nem álló szájú csajszi, aki pillanatok alatt levesz bárkit a lábáról. Akár Oscar díjat is kaphatna már most egy két színészi alakításért, és olyan ártatlan arccal tudja állítani a maga igazát, hogy elhiszed még akkor is ha tudod nem úgy van.
Szeret Legozni,rajzolni, táncolni, mondókázni,"olvasni" és meséket nézni. Kedvenc mesék köre kibővült, most a Barbie hercegnős, Dzsungel könyve, Macskaarisztokraták, Alice csodaországban, Micimackó és a Szépség és a szörnyeteg a nyerő. Szíve szerint reggel ébredés után elkezdené nézni őket és az esti alvásig csak ezeket nézné felváltva. Nem nagyon örül neki, hogy ez sosem jön össze.
Utálja az öltözködést, a fogmosást, két lábon sétálni és azt ha nem úgy mennek a dolgok ahogy ő szeretné. Beszédkészsége (számomra) fantasztikus, a szókincsével azért vannak apróbb bajok. Sajnos megtalálható benne egy-két nem kislányokhoz illő szó is. Szerencsére ezeket nagyon ritkán hallom. Az evési szokásai nem sokat változtak a 2,5 év alatt még mindig periodikusan változik hol egész nap eszik, hol alig lehet pár falatot beleerőszakolni. Az alvás terén jól álunk, délután 1,5 órát is képes alukálni, este viszont már nehéz a régi időben 8-kor ágyba csalni. Próbáltam már elhagyni a napközbeni alvást, de olyankor 5-6 óra felé már kezelhetetlen.
A lépcsőn felfelé segítséggel, vagy anélkül már váltot lábbal folyamatosan közlekedik, lefelé annyira még nem megy neki. Egyre összetettebb mondatokban beszél, de még akad bennük halandzsa is. A szobatisztasággal egész jól állunk az esetek többségében már csak éjszakára kap pelust, és néha reggel is szárazon ébred. De mivel éjszaka sokszor felkel inni, nem merem az éjszakai pelust elhagyni.
Annyi mindent tudnék írni arról, hogy milyen is ez a kiscsaj, de a szavak úgysem adják vissza a valóságot.
A mai nap a tegnapi után elég jól telt csak egy pici láza volt csak a csajszinak, és a homlokát is csak 1-2* fájlalta. Így az ügyeletet megúsztuk. Mivel ma a hangulata is jobbnak bizonyult, és égre evett is valamit délután elmentünk és megvettük neki az Ikeában a rajzálványt amit már egy ideje kerülgettünk. A fogadtatás olyan volt amire számítottam nagyon örült neki.
A szobájában leengedtük az ugrálóvárat, mert csak a helyet foglalja és alig használta. Így most újra tervezzük a szobát. Talán sikerül majd rávenni egy kis önnálló játékra is a szobájában majd, mert ez eddig nem jött össze. Kora este egy kicsit kivittük a játszóra, Liza nagyon élvezte, hogy minden csak az ővé volt semmire nem kellett várni, mert rajtunk kívül senki nem volt ott.
Tegnap kreatív hangulatban voltunk, színes papírból különböző formákat vágtunk ki és ráragasztottuk őket egy másik lapra. Liza nagyon belejött a ragasztásba, még a kezére és az asztalra is jutott a ragasztóból.
Az esti fürdéshez magával cipelte a lego hajót és azon úsztatta a békákat és a legó embereket. Annyira élvezte a játékot, hogy alig lehetett kiszedni a vízből. Az alvással ellenben hadilábon állt, már 22 óra is elmúlt mire ágyba tudtam parancsolni.
Ma reggel a tegnap késő esti fekvéshez képest korán kelt, egy kis ideig szépen játszott a babáival, majd nagyon nyügőssé vált. Fél 10-kor le is feküdt aludni, de csak egy 20 percet pihent. Ordítva ébredt, és sajnos nem ok nélkül. A teste tűz forró volt és a lázmérő hamar 39 fokra szökött fel. Egy kúp és a hűtőfürdő hatására kb. két órán át jobb hangulata volt, és a láza sem érte el a 38 fokot. Ezidő alatt sikerült elszaladni vásárolni és megleptem egyik kedvenc csemegéjével is. Délutánra vártuk a keresztanyuciékat. Mire megérkeztek megint nagyon magas volt a láza és a homlokát is fájlalta kicsit.A lázcsillapító újra lejebb vitte a lázát, így tudott örülni a keresztanyújának és a kapott ajándékoknak is. Éjszakára szintén kapott lázcsillapítót és reménykedem reggelre már kutya baja sem lesz, de ha holnap sem múlik a láza viszem az ügyeletre.
Tegnap és tegnap elött kihasználtuk, hogy apa kocsival ment a munkába és elvitettük magunkat a bölcsibe. Liza nagyon élvezte, rövidebb volt az út és nem nyüglődött, mint ahogy a villamoson szokott.
Kedden bemutattuk apát is a bölcsiben, eddig ezt nem tudtuk összehozni, mert sosem ért rá. Miután otthagytuk hirtelen ötlettől vezérelve én is elmentem apával Székesfehérvárra melózni!!! Csak késő este értünk haza, a bölcsibe a Niki ment érte és a dédiék vigyáztak rá amíg mi nem érkeztünk meg. A dédi mesélte, hogy Liza a bölcsiben bepisilt. Ezen csodálkoztam, mert eddig csak otthon fordult elő vele ilyen. A másik "rossz" ami még történt, hogy talált egy cumisüveget és csak abból volt hajlandó inni. Remélem ez csak egy átmeneti állapot, mert cumisüvegből csak nagyon rövid ideig ivott, és nem szeretném ha most szokna rá a bölcsi hatására.
Tegnap ismét lakás nézőben voltunk és úgy tűnik (legalábbis most), hogy megtaláltunk a megfelelőt. Jövő héten el is kezdjük intézni.
Hétfőn Lizának nagyon nem akarodzott a bölcsi, a 2 hét kihagyás után. Az itthoni elindulás is nehéz volt és az otthagyás is. Persze nem csodálkozom erre számítottam, de azért reméltem, hogy talán mégsem így lesz. Mikor mentem érte, azt mondták a gondozó nénik kicsit le volt lassulva a csajszi és nem nagyon tudtak mit kezdeni vele. Nem sírt, nem hisztizett csak ült és bámult maga elé. Enni csak akor evett mikor a többiek már feküdni tértek, aludni pedig mikor már ébredeztek. A bölcsi után a dédihez mentünk, mert apát is oda vártuk, onnan mentünk lakás nézőbe (mert épp laás vásárlás elött álunk). Amíg mi megnéztük a lakást a mamáék vigyáztak Lizusra. Sajnos a lakás egyetlen pozitívuma az volt, hogy közel van a bölcsihez és a dédihez. Miután ott végeztünk felszedtük a csajszit és elmentünk bevásárolni a 4 napos ünnepre, hogy ne az utolsó pillanatokban menjünk amikor már tömve vannak a boltok. A bevásárlás nyüglődve telt Lizinek semmi sem tetszett, így csak gyorsan körberohantunk a boltba, majd mentünk haza.
Péntek délután kontrollra mentünk a dokihoz. Még nem volt 100%-os, de már sokkal jobban volt. Így megkaptuk az igazolást, hogy hétfőn közösségbe mehet. Pénteken és szombaton a biztonság kedvéért még adni kellett a gyógyszereket, de vasárnap már arra sem volt szükség. Így egy kis fagyival ünnepeltünk, és csak reménykedtem, hogy nem esik vissza. Olyan élvezettel eszegett, hogy nem volt szívem elvenni tőle.
