Áttörés

Apa ma kezdte a kresz tanfolyamot délelött, így megint kettesben maradtunk anyával. Kihasználva a csodás időt, kicseréltük a medencét, lengedtük a nagyot és felfújtuk a kicsit. Hát igen ez tényleg kicsi, éppen csak elférek benne, mégis jobban élvezem benne a pancsit, mint a másikban. Kiszállni is teljesen egyedül tudok belőle. Persze ennek any nem örül annyira, attól fél, hogy egyszer egy jó nagyot fogok esni. DE én tudok vigyázni magamra!!!!A pancsikázás után már nem kaptam vissza a pelust, így a lefekvések kivételével egész nap bugyikában rohangáltam. A múltkorihoz képest csak annyi volt a változás, hogy ma már a többször időben szóltam anyának, hogy kaka jön. Rögtön futottunk is a Wc-re és 4* sikerült is belepisilnem. Néha még mindig becsurog a bugyiba, de ez nem is rossz ahhoz képest, hogy csak 3-4 napja kezdtük el a szobatisztasági projektet. Anya nagyon büszke rám és örül, hogy ilyen gyorsan és jól veszem az akadályokat ahhoz, hogy egy újabb mérföldkő a nappali pelus elhagyás ne várasson sokat magára.

Este apa szerint utóljára elkísértük anyát a trolihoz, de tegnaphoz hasonlóan zokogva engedtem el dolgozni. Pedig dirket vittük Kittyt is a babakocsiban. Úgy tünik ez nem a legjobb ötlet, más megoldást kell keresni, hogy anya feltünés nélkül tudjon távozni itthonról.

Gondos "Anya"

Egész jó kis mozgalmas napom volt, és estére sikerült is jól kifáradnom. A délelöttöt pihivel, lazítással töltöttük. Nem sokkal ebéd idő elött a teraszon kiszúrtam a régi etetőgarniturámat, és rögtön jeleztem anyának, hogy én azt szeretném. Eleinte nem akarta odaadni, de mikor nem voltam hajlandó enni, csak beadta a derekát. Nem csak én ettem ám ott, hanem miután végeztem Kitty babát is leültettem enni, és szépen megetettem. Evés után, pedig letettem aludni, majd én is így tettem.

Délután bent voltunk anya melóhelyén, hogy elintézze a dolgait, de pechére nem volt munkaügy!!! Taliztunk apával is, aki ma beiratkozozz egy gyorsított autóvezetői tanfolyamra, (holnap már kezdi is) majd bementünk vásárolni a Tescoba. Kaptam egy wc szűkítőt, naptejet és egy új kis medencét, mert a másik túl nagy és nehéz megtölteni. Anya legnagyobb csodálozására szinte végig a két lábamon jöttem, nem akartam állandóan felvetetni magam. Sőt mit jöttem, rohantam, mint az őrült. Alig lehetett kordában tartani. :) A vásárlás után már szinte csak annyi időnk volt, hogy hazaérjünk, és egy röpke pancsi után anya már indult melózni. Ma is kikísértem a trolihoz, de ma már nem vettem olyan könnyen a búcsúzást. Sírtam és anya után akartam menni, de apa nem engedte.(Lehet, hogy azért mert ma nem volt velem Kitty???) Nagyon nyűgös lettem emiatt és hiába voltam fáradt az altatás nagyon hosszadalmasra és sírósra sikeredett.

Búcsú könnyek nélkül

A nagy meleg miatt ma délelött csak pár pillanatra mentünk ki a lakásból, amíg elmentünk vásárolni. Nem mentünk be a játszóra sem ahogy szoktunk, hanem rögtön haza jöttünk, én pedig ezt egy szó nélkül tűrtem. Ez egész nagy szó, mert én nem tudok úgy elmenni egy játszó elött se, hogy ne rángatnám be azt aki épp velem van. Itthon cserébe pancsiztam a medencébe, és nézhettem a Barney dvd-t. Már megérte a csere. Délután azért egy kicsit lementünk a térre, de nem nagyon élveztem. Ebben az időben még a játszótér sem mindig jó!!! Hamar feljöttünk és inkább mesekönyveztünk, mondókáztunk anyával. Egyre jobban lekötnek, régebben se a mesék, se a mondókák nem érdekeltek, de ez nagyon megváltozott. Néha azon kap anya, hogy a szobámban épp az egyszer volt egy kemence.... mondókát mutogatom és mondogatom.Mivel anya ma is ment dolgozni apát meg kellett fűznöm, hogy kísérjük le. Vittük Kitty babát is a kocsiban, ez jó választásnak bizonyult mert minden könny nélkül, boldogan integetve köszöntem el anyától. Mivel ez ilyen jónak bizonyult, úgy döntöttünk ezentúl így lesz az esti elválás, és akkor mindeketten viszonylag jó kedvüek leszünk annak ellenére, hogy távol vagyunk egymástól!!!

Bilizés

A változatosság kedvéért ma is dédizni voltunk, mert anya ma ment az orvosi leletekért. A nagy melegben hiányzott au otthoni medencém, de feltalátuk magunkat, és egy nagy lavorban tudtam pancsikálni. Iszonyúan élveztem. És ezek után megtörtént a csoda is, 2* belepisiltem a bilibe, úgy hogy közöltem anyáékkal kaka(én a pisilést igy hívom) jön, kee billi. Mondanom sem kell volt ám újjongás. És én is nagyon büszke voltam magamra!!!

A sok pancsika után megéheztem 2 tányér sültkrumplit is megettem, majd szundikálni mentem.

Ébredés után még egykicsit rohangáltunk, majd épp indultunk volna a dokihoz, amikor hazajött a dédi és mondta a Zsolti kórházba került és szeretne minket látni. Már csak ez hiányzott. A dokinál minden rendben volt, csak egy kis gyulladása van anyának, ami hamar elmúlik. Innen a kórházba mentünk a Zsoltihoz, de negem nem engedtek be, így amíg anya bent volt nála a Nikivel kint vártam, majd cseréltek. Részleges inszalagszakadása van a combjában. Legalább egy hétig bent kell maradnia azt mondták. Eléggé el van kenődve, mert nem kelhet fel az ágyból, és unatkozik is.

A kórház után apával volt talink a Keletinél és amíg vártuk megkaptam életem első önnálő fagyiját. Jó nagy adag volt, de én lebírkoztam és pillanatok alatt eltünt a számban, jó maszatos is lettem tőle.

Zsoltikának mielöbbi gyógyulást kívánunk:

glitter-graphics.com

A kis divatdiktátor

Forró nyári napra ébredtünk, ez több szempontból is jó volt. Az egyik, hogy anya kiköltöztette az asztalkámat és a székeket az erkélyre, hogy a friss levegő rajzolgassak, gyurmázzak..stb A másik amiért jó volt, mert hihetetlen módon elfogyott a pelusom, és ez anyának csak akkor tünt fel mikor rámakarta adni. Úgy emlékezett van még az utitatyómban, de nem volt. Nem tudtunk elmenni venni, mert pelus nélkül érdekes lett volna, apa vidéken volt, így felhívtuk a Niki hogy hozzon amikor ráér. A mai napot így bugyikába töltöttem, aminek örültem. Nem melegített a pelus, ellenben mikor bepisiltem az nagyon rossz volt. Anya hiába mondta, hogy legközelebb szóljak ha kell, csak akkor szóltam amikor nem kellett. Egy idő után már nem hitt nekem. Kb. 10* kellett bugyit cserélni, és minden alaklommal nagyon sírtam mert becsorgott. Anya csak nevetett, és próbálta, próbálta megmagyarázni nem történt semmi, ez nem gond, de legközelebb tényleg szóljak. Mégis minden alkalomma sírással adtam a tudtára megtörtént a dolog.

Úgy tünik nem vagyok még bili érett. A pelus nem sokkal 19 óra elött érkezett meg.

Mivel egész jól éreztem magam egész nap a déli alvás kimaradt, délutánra-estére pedig tiszta zizi lettem. Úgy gondoltam Szibériában vagyok, vagy csak oda készültem, mert elöszőr kesztyűt, majd téli sapit húztam. Nagy nehezen leimádkozta anya rólam és visszadugta a szekérnybe, de miután api hazajött a kesztyűt és egy pulcsit ismét elővettem és így flangáltam + egy szál bugyiban a folyóson. A szomszédok akikkel találkoztam szerintem komplett örültnek nézhették anyát, hogy így öltöztetett fel.

Apánál

Reggel apival játszottam , mert anya nehezen kelt a meló miatt. Azért összeszedte magát és kijött hozzám mikor api elment. Szépen eljátszottam, és nem nyaggattam, csak néha néha. Egy fél óra alatt és 2 kávé múlva új erőre kapott és nekiálltunk, mosni, takarítani, ami mostanában közös munka. Mivel rájött, hogy úgysem hagyom lerázni magam, szép lassan beiktatta a segítségemet is a mindennapi házi munkákba. Már nagyon profin tudom bekapcsolni és beállítani a mosógépet, bele önteni a mosószert és az öblítőt. A teregetésben is segíthetek, bár néha újra a mosásban köt ki egy-egy ruhadarab.
A kedvencem mégis csak a konyha takarítás, már akkor is csinálom amikor anya nem. Szépen kiveszem a szivacsot a helyéről és törölgetem a mikrót, az etetőszékemet, a sütőt..stb
Az egyedüli amiben még mindig útban vagyok - és ez ma sem volt másképp - a felmosás, felseprés. Én szívesen bebizonyítanám, hogy felnőttem már a feladathoz,de csak alvás időben végzi ezeket. Mire végeztünk a dolgunkkal elrepült a délelőtt. Egy gyors ebéd után, már siettem is aludni.
Miután felébredtem anya a ruháimmal várt. Időközben úgy alakult, hogy apa hazajött a melóhelyéről a laptopért, és mivel nekünk ma be kellett menni a szervizbe a winchester külső háza miatt, együtt mentünk. Vagyis ők mentek engem meg húztak maguk mögött mert egy lépést sem akartam megtenni. Felakartam vetetni magam, de nem jött össze. Ez volt az első alkalom, hogy apa nem vett fel, mert anya nem engedte. Nehezen viseltem, de a villamoson már lehiggadtam. A szervizben hamar végeztünk, mivel nem tudták megjavítani, kaptunk egy új házat!! Ezt be is vittük apának, aztán mivel úgy volt hamar végez gondoltuk megvárjuk. Rossz döntés volt, mert 8 után jöttünk el. Egy darabig jól tűrtem a nem szabad felszólításokat, rajzoltam, futkostam, majd elfogyott a türelmem. Anya inkább levitt sétálni, és rohangálni. Találtam egy cicát is akit megakartam fogni, persze ő nem hagyta magát. Majd kérleltem, hogy gye cica, gye veem, de nem jött. Sírva fakadtam annyira szerettem volna vele játszani, de nem találtuk meg úgy elbújt előlem. Volt ott egy aranyos kislány is aki kb. velem egy idős volt, anya mondta menjek oda hozzá hátha játszik velem. Én elindultam, majd rám nem jellemző módon áttértem szemlélődő üzemmódra és csak néztem a körülöttem folyó eseményeket. A gyerekek futkározását, sikongatását. Fáradt voltam, és nem volt kedvem barátkozni. Visszamentünk apához, majd végre hazaindultunk. Itthon gyors napbefejezés után 3/4 10-kor pillanatok alatt elaludtam.

Gyereknap

Hiába volt ma gyereknap én nem voltam semmi nagyszabású rendezvényem. Itthon hármasban töltöttük ezt a napot, de úgy, hogy minden az én kényem-kedvem szerint alakult. Se anyát, se apát nem vonzotta ma a nagy tömeg, anya fáradt volt a meló miatt és hát szerinte sokkal jobb itthon "ünnepelni", mert amúgy nálunk minden nap gyerek - vagyis - Liza nap!!

A délelött roppant jó volt, amíg apa levitt a térre, addig anya kiélte takarítónői hajlamait. Ebéd időre jöttünk haza, és utána még egy kis játék és mókázás volt. A hami nyumpi és sült visi lett volna, már ha megeszem. Engem igazából jobban érdekelt a felnöttek étke, és gyereknap lévén nem is mondtak ellent.

Az alvás időm csodás módon a Forma 1 idejére esett. Voltam olyan jó kiscsaj, hogy 2 órát is aludtam, így szinte végig tudták nézni. Persze nem sokkal a vége előtt keltem, és buta auto kiabáltam egyfolytában. Hogy miért nem tudni.

Azért az alvás mennyisége nem tünt elégnek, mert nagyon kómásnak tüntem, sőt nem csak tüntem az is voltam. Azért annyi energiám volt, hogy anyát csúszdának használjam, vagy csak mint egy örűlt ugráljak páros lábbal a nappaliban. Gondolom az alattunk lakó kevésbé örült ennek. A fáradsághoz mééltó játékot is sikerült megtalálnom. Azt játszottam, hogy lefekszem aludni, és kiabáltam, hogy Ligya fek tette. Belebugyoláltam magam egy takaróba és alvást imitáltam.

Az esti búcsú anyától nem volt túl zökkenőmentes, mikor úton volt még telefonálni is kellett neki, hogy halljam a hangját. Beleszólni ugyan alig akartam, de azért örültem, hogy hallottam a hangját és valamelyest sikerült is megnyugodni!!!

Keresztanyázás

Ma kereszmamis napom volt.Délelőtt telefonáltak, hogy ha otthon vagyunk akkor feljönnének, mert épp Pesten vannak. Annyi időn volt, hogy gyorsan kiugorjunk a boltba és ebédeljünk. Én nagyon fáradt voltam, mert korán keltem, ezért érkezésük előtt elaludtam. Majd 2 órát aludtam, mégis hulla fáradtan ébredtem, ilyenkor alapból is nyügis vagyok, hát még ha két nem túl ismerős ember ül velem szemben. Nem oldódtam fel még az ajándékoktól sem, pedig egy csini kis ruhát, és egy szép mesekönyvet is kaptam. Azért ahogy teltek-múltak a percek a félénk Lizusból, előtört a bátorság és közel merészkedtem keresztanyámhoz. Pár órácskát töltöttek nálunk majd indultak tovább a dolgukra. Mi lekísértük őket az aútóhoz, majd sétálni, hintázni mentünk még egy kicsit. Nem maradtunk sokáig, mert anyának dolgozni kellett mennie, de így is kellőképpen elfáradtam. Az altatásom, nem volt zökkenőmentes apa megszenvedett velem mire elaludtam, de végül csak összejött neki.

Babakocsi nélkül

Ma végleg búcsút vettem, az én hónapok óta elfelejtett, mellőzött babakocsimtól. Jó volt újra benne ülni és nem sétálni. Lili babám is nagyon élvezte. Mikor odaértünk a népligethez ahol a tali volt, már ki sem akartam szállni belőle. Még sírva is fakadtam, mikor anya csakazértis kiszedett onnan. Aztán megmagyarázta, hogy most egy olyan kisbabához kerül a járgányom aki még nem tud járni és neki nagyobb szüksége van rá. Anya meglepődött, mert mintha értettem volna minden szavát, abbahagytam a sírást és mondtam: babakoki piszi babái. Ezzel be is fejeződött a kocsi utáni hisztim. Miután eladtuk a kocsit vásárolni mentünk a tescoba, meglepő módon az úton és a boltban is nagyon jó kislány voltam. Nem nyafiztam, szépen ültem a kocsiban. Erre eddig még nem volt példa. Ezért kifelé anya engedélyezett két menetet a bejárat melletti játék helikopterben. Na az egyszerűen szuper volt, alig akartam belőle kiszállni. Délután már nem nagyon mentünk sehova. Elöszőr fürdőruci bemutatót tartottam majd, játszottam a babáimmal. Igazi gondos anyukát játszottam, etettem, itattam, tisztába tettem és amikor elfáradtak lefektettem őket.