02.11.

Tegnap kicsit pakolásztam Liza szobájában, miközben fejben már az új lakásban lévő gyerekszobát rendezgettem be. És ekkor pattant ki a fejemből, az isteni szikra. Jobban mondva rájöttem, miért is nem játszik szívesen a konyháival. Hát mert két különbőző helyre, egymástól jó messzire pakoltam el őket. (hogy miért arra már én sem tudom a választ)Így hogy átraktam őket egymás mellé a csajszi is szívesebben látott neki a főzőcskének, főleg hogy a kedvenc konyhája már nem a sarokban hever többé.

Amióta Ilgyáék oldalán rábukkantam az ő Spenót receptjére Liza megeszi ezt az ételt is. Sőt egyenesen imádja!!! Amikor egy másik recept alapján készítettem nem kellett neki, még megkóstolni sem akarta, nem hogy 2 tányérral beverni belőle. Mint tegnap vacsorára, és szíve szerint még egy 3. is belefér volna, azt viszont már nem engedtem nem akartam éjszakára leterhelni a pociját.

Vacsi után ismét hatalmába kerített a vágy, hogy megnyírjam a lányzót, és most végre rájöttem mivel lehet viszonylag nyugalomba tartani. Mesével. Ezért amíg ő Hamupipőkét nézett én mögé settenkedtem és jól elcsúfítottam a haját. Ami tegnap este vizesen még jónak tünt, mára nagyon gáz lett. Kéne végre valami fodrász, de a csajszi hallani sem akar róla, idáig amikor csak próbálkoztunk volna levágatni a haját iszonytató hisztibe kezdett és nem jutottunk semmire. Sok helyen pedig nem is vállalták volna a hiszti láttán. Ha valaki ismer végtelen tűrelmű és kedves fodrász nénit ossza meg velem legyen szíves, mert én tiszta jó szándékból ugyan, de egyre jobban elrontom a hajacskáját.