Elfelejtett pelus

Szerdán délelött csörgött a telefonom egy állásinterjú miatt. Mivel aznapra kaptam időpontot, gyors kapkodásban a Nikit hívtam vigyázzon a lánykára amíg én értekezek. Szerencsére pont úgy végzett a suliban, hogy odaértem az interjúra. Nagyon jól elvoltak eszegettek, szereztek lufit és nem hiányoztam a Lizának. Miután végeztem Niki sietett haza így megvártuk míg elmegy a villamossal, és jól meg is sírattuk. Nagyon szereti a Nikit akármikor kísér minket ide-oda a búcsúzkodásnak bizony sírás lesz a vége. Nehezen tud megálni tőle.
Bölcsibe még tegnap és ma sem mentünk. Már javulófélben van a hölgy, de még nem az igazi.Ezt a két napot a művészetnek szenteltük és hagytam a kis festőnőt kibontakozni. Persze festett, firkált mindenhová és mindennel, csak oda és azzal nem amivel kéne. Az ecsetet nem használja megfelelően, nem bírom rábeszélni, hogy a víz után a festékbe is belemártsa, így inkább az ujjával maszatol. És persze a papír és a kifestőkönyv sem elég neki, izgalmasabb a széket és az asztal összekenni, magáról már nem is beszélve. A múltkori arcfestésen felbuzdúlva most is magyarzászlót akart magára festetni, de végül kiegyeztünk egy szívecskében és egy dominóban a két kezijére. Nagyon élvezte, és egyenesen fel volt háborodva mikor elpakoltam a festéket. A takarításból azért kivette a részét és nagy örömmel mosta le asztalkáját.

Tegnap este érdekes dolgot tettem, vagyis csak ma reggel derült ki mi is történt. Ugyanis mikor reggel leakartam venni a pelust a Lizáról sehol sem találtam. Nem értettem a dolgot kérdeztem tőle, hol a pelus, ő vette le, de a válasz az volt nem volt rajta. Nem éreztem pisisnek ezért nem hittem neki, de fél óra alatt csak rájöttem igazat mondott és voltam olyan feledékeny, hogy nem adtam rá pelust. Így léptük át az éjszakai pelenka nélküliséghez vezető út első akadályát. Akaratlanul ugyan, de elkezdtük ezt a folyamatot is, és remekül vizsgázott, mert sem a bugyin sem a lepedőn nem volt nyoma annak, hogy éjjel bepisilt volna.