Mozgalmas hétvége

A csütörtök éjszakát Lizus a dédiéknél töltötte, mivel ezen az estén bulizós-kimenős esténk volt apával. A dédiéknél is meglepően nagylányosan viselkedett, eddig csak úgy tudtam elmenni akárhová is, ha este én altattam el, de ált. mindig megérezte, hogy készülődik valami és későn aludt el, így csak 1-2 alkalommal lett tényleg esti programom. De ezen az estén puszit nyomott az arcomra, majd elment a fiúkkal őrültködni, és fel sem tűnt neki, hogy elmentem. Reggel viszont annál nagyobb volt az öröme amikor meglátott. Úgy borult a nyakamba hogy a levegőt is kiszorította belőlem. A pénteki napot is a dédiéknél töltöttük és Lizus a viszonylag korai kelés után is csak késő este fél 11-kor tért nyugovóra. Hiába próbáltam napközben elaltatni sehogy sem sikerült, és nem is tűnt fáradtnak. Amíg csak kettesben voltunk, is nagyon felvolt pörögve, de amikor a fiúk megérkeztek a suliból teljesen megörült. Azért a péntek 13. nálunk sem múlt el nyom nélkül. Apa vidéken melózott egész nap és kora este csörgött a telója, eláztattuk az alattunk lakót az új lakással. Még be sem költöztünk és már baj van. Szerencsére a közös képviselő jó fej volt, elment az eladókhoz és úgy betudtak menni a lakásba ( mi még csak 1 adag kulcsot kaptunk, ami apánál volt Mosonmagyaróváron). Szerencsére nem volt olyan nagy a baj, mint ahogy első hallásra gondoltuk.

Szombaton kicsilányom megint bojkotálta az alvást és ismét egyhúzmban húzott le 12 órát. Voltunk bútorokat, berendezéseket, függönyöket, szőnyegeket nézni a lakásba. Egy darabig tűrte a lányzó aztán már nem lehetett vele bírni, főleg mert nem kaptunk olyan függönyt amit ő szeretett volna. Mindenáron hercegnőset akar, de olyat amin Bell hercegnő is rajta van, mi pedig csak olyat találtunk a Diegóban és a Kikában is amin ő pont nincs rajta. A vásárlás könnyítésére a Törökbálinti Kikában igénybevettük a 2 órás gyerekmegőrző szolgáltatást. Hát ezerszer egyszerűbb volt így vásárolni. Vettünk tapétákat, lámpákat, de sok mindenből nem találtunk megfelelőt.

Vasárnap délután Lizus megint a dédinél kötött ki, nekünk apával volt egy kis dolgunk a lakásban. Sokat nem tudtunk haladni, és egyre inkább úgy tűnik reménytelen végezni inkább szakembert hívunk és ő fog kifesteni tapétázni. Apa persze próbálkozott pl.: a kék konyha fehérre festésével, de nem sok sikerrel. A szakemberrel legalább tuti, hogy betudunk költözni időben, ami már csak azért is fontos, mert az albérletünk márc. 31. megszűnik.