2008/05/26

Apánál

Reggel apival játszottam , mert anya nehezen kelt a meló miatt. Azért összeszedte magát és kijött hozzám mikor api elment. Szépen eljátszottam, és nem nyaggattam, csak néha néha. Egy fél óra alatt és 2 kávé múlva új erőre kapott és nekiálltunk, mosni, takarítani, ami mostanában közös munka. Mivel rájött, hogy úgysem hagyom lerázni magam, szép lassan beiktatta a segítségemet is a mindennapi házi munkákba. Már nagyon profin tudom bekapcsolni és beállítani a mosógépet, bele önteni a mosószert és az öblítőt. A teregetésben is segíthetek, bár néha újra a mosásban köt ki egy-egy ruhadarab.
A kedvencem mégis csak a konyha takarítás, már akkor is csinálom amikor anya nem. Szépen kiveszem a szivacsot a helyéről és törölgetem a mikrót, az etetőszékemet, a sütőt..stb
Az egyedüli amiben még mindig útban vagyok - és ez ma sem volt másképp - a felmosás, felseprés. Én szívesen bebizonyítanám, hogy felnőttem már a feladathoz,de csak alvás időben végzi ezeket. Mire végeztünk a dolgunkkal elrepült a délelőtt. Egy gyors ebéd után, már siettem is aludni.
Miután felébredtem anya a ruháimmal várt. Időközben úgy alakult, hogy apa hazajött a melóhelyéről a laptopért, és mivel nekünk ma be kellett menni a szervizbe a winchester külső háza miatt, együtt mentünk. Vagyis ők mentek engem meg húztak maguk mögött mert egy lépést sem akartam megtenni. Felakartam vetetni magam, de nem jött össze. Ez volt az első alkalom, hogy apa nem vett fel, mert anya nem engedte. Nehezen viseltem, de a villamoson már lehiggadtam. A szervizben hamar végeztünk, mivel nem tudták megjavítani, kaptunk egy új házat!! Ezt be is vittük apának, aztán mivel úgy volt hamar végez gondoltuk megvárjuk. Rossz döntés volt, mert 8 után jöttünk el. Egy darabig jól tűrtem a nem szabad felszólításokat, rajzoltam, futkostam, majd elfogyott a türelmem. Anya inkább levitt sétálni, és rohangálni. Találtam egy cicát is akit megakartam fogni, persze ő nem hagyta magát. Majd kérleltem, hogy gye cica, gye veem, de nem jött. Sírva fakadtam annyira szerettem volna vele játszani, de nem találtuk meg úgy elbújt előlem. Volt ott egy aranyos kislány is aki kb. velem egy idős volt, anya mondta menjek oda hozzá hátha játszik velem. Én elindultam, majd rám nem jellemző módon áttértem szemlélődő üzemmódra és csak néztem a körülöttem folyó eseményeket. A gyerekek futkározását, sikongatását. Fáradt voltam, és nem volt kedvem barátkozni. Visszamentünk apához, majd végre hazaindultunk. Itthon gyors napbefejezés után 3/4 10-kor pillanatok alatt elaludtam.

Nincsenek megjegyzések: